“Halállal lakoljanak?” vitaest – 2016.04.29

proomissz


A Pesti Református Egyetemi Misszió szervezésében megvalósult rendezvényen a melegség keresztény szemszögből való megítéléséről ütköztetett véleményt Szabadkai Bálint a Keresztények a melegekért csoportból, Békefi Bálint a Golgota Gyülekezetből, és Chiciudean Miklós reformált baptista lelkész.

Kilenc kérdés mentén egészen eltérő vélekedések és érvelések feszültek egymásnak, ez remekül rávilágított arra, hogy mennyire sokféle látásmód van jelen a kereszténységben a homoszexualitásról is. Konszenzus aligha alakulhatott volna ki a vitapartnerek között, de mindenképpen érdekes volt hallgatni ahogy véleményt nyilvánítanak és közben elgondolkodni, hogy én vajon hogyan válaszolnék az adott kérdésekre, miként próbálnám megvédeni az álláspontomat. Többször megfogalmazódott bennem, hogy mennyire ritkán alakulnak ki tartalmas beszélgetések arról, hogy ki hogyan tekint a Bibliára, illetve hogyan értelmezi a benne található igéket. Biztos vagyok benne, hogy a vitaest rajtam kívül még sokakat ösztönzött arra, hogy alaposabban utánagondoljon ezeknek a nehezen megfogható kérdéseknek és elmélyítse teológiai műveltségét.

Megyeri Gábor, KERMEL

A vitaest kérdései:

  1. Miként tekintünk a Bibliára (tévedhetetlenek-e a kijelentései, Isten által ihletett, vannak-e benne tévedések? Nincsenek benne tévedések, de mi félre olvashatunk dolgokat? Vannak –e benne korfüggő, mára már egyszerűen nem érvényes dolgok? Nem anakronizmus –é a 21. századi ember szexuális szokásaira vonatkozóan a Bibliából meríteni mércét? (ez a Biblia tekintélyének kérdése)

  2. A teremtéstörténet helye / szerepe a vitában (Isten teremtette az embert, férfivá és nővé teremtette…)
  3. A házassággal kapcsolatos bibliai helyek jelentősége a téma szempontjából
    (Gen 1,27-28; Gen 2,23-25; Mt 19,3-6). Lehet –e a házasság Isten által alapított „intézménye”nemektől független? (ha két ember kölcsönös szeretetén alapul)
  4. A homoszexuális gyakorlat tiltása kapcsán emlegetett konkrét igehelyek jelentése, megvizsgálása (3 Móz 18,22; 3 Móz 20,13; Róm 1,26-27; 1 Kot 6, 9-11; 1 Tim 1, 9-10);
    Ez utóbbi azért fontos, hogy tisztázzuk, a ma tapasztalható, azonos nemű emberek közötti, kölcsönös szereteten, elfogadáson, hűségen alapuló kapcsolatára vonatkoztathatók-e a bibliai passzusok, vagy ezek a bibliai igehelyek másról beszélnek (pl. Sodoma és Gomora pusztán az emberi erőszakról és a másik megalázásáról, a páli igehelyek pedig csak a pederasztia jelenségéről beszélnek). Egy 20-21. századi „jelenséget” (amely a korábbi századokban valószínűleg ismeretlen volt a mai formájában) lehet egy ókori mű fogalomkészlete és erkölcsi mércéje alapján megítélni?
  5. A szexualitás identitásképző volta (miért tekintünk a homoszexualitásra „külön” bűnként? Az eredendő bűn dogmája miként befolyásolja a kérdéssel kapcsolatos véleményünket, ha befolyásolja? Árnyalja –e a képet az, hogy öröklött, vagy szerzett attitűdről beszélünk a homoszexualitás esetében? Ha öröklött, akkor nem igazságtalan Isten részéről, hogy tiltja annak megélését?
  6. Gyakran halljuk: „nem a vágy a bűn, a cselekedet” – mit gondolunk erről? (tekintetbe véve a Hegyi beszédet)
  7. Hogyan viszonyuljunk keresztyénként a meleg identitású emberekhez? Nevesítsük a bűnt (az, aki annak tartja), vagy ne? Egymás kölcsönös elfogadásának vannak –e határai? A gyakorlatban hogyan lehet ezt megvalósítani? (ma sokszor halljuk, hogy „Isten szereti a bűnöst, de bűnt gyűlöli….”)
  8. Mi a véleményünk a meleg emberek házasságkötésének egyházi megáldásáról, esetleges templomban tartandó házasságkötésükről?
  9. Lelkipásztorként, keresztyén emberként hogyan képzeljük el a meleg identitás emberek gyülekezetbe való betagozódását? Mit várhatunk el tőlük, és mit nem?